A távfűtés rendszere
Tatabánya Erőmű Kft.
A T-Szol Zrt. a város mintegy 23.000 lakása és az intézmények fűtésére szolgáló hőt az Óvárosban lévő Tatabánya Erőmű Kft-től vásárolja. A fűtőerőmű többségi tulajdonosa Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az erőműben villamos energiát termelnek és az energiatermelés során keletkező hőt használják a város távfűtésére. A T-Szol Zrt. által lekötött éves hőteljesítmény a 2016-os évre 135 Megawatt.
A létesítményt 2004-ben széntüzelésről földgáz üzemre állították át. A fejlesztések eredményeként az erőmű megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. A hatékonyabb kapcsolt hő- és villamos energia termelés mellett szilárd szennyezőanyag, valamint kén-dioxid kibocsátása a korábbi értékek töredékére csökkent.
Az erőműben három, finn gyártmányú Wärtsilä gázmotor dolgozik. Mindegyik motor 18 hengeres, űrtartalmuk 572.000 köbcentiméter, fogyasztásuk óránként 1.500 köbméter. Villamosenergia termelésük 6 MW, hőtermelésük 5,5 MW.
T-Szol Zrt.
A T-Szol Zrt. működése Tatabánya városra és Baj községre terjed ki, a Tatabánya Erőmű Kft-től vásárolt hővel, illetve Bajon gázkazánnal termelt hőenergiával biztosítja a rendszerre kapcsolt lakások közületek és vállalkozások távhő- és használati melegvíz ellátását.
A települések lakásállományából Tatabányán mintegy 23.000 lakossági fogyasztót látunk el általános közüzemi szerződés keretében, ebből a költségosztás alapján elszámoló lakosság díjfizetők száma megközelíti a 4000-t, az egyedi hőmennyiség mérő alapján elszámolt fogyasztók száma meghaladja az 1400-at. Az ellátott nem lakossági felhasználók száma közel 1000. Bajon 283 lakásban biztosít távfűtést és használati melegvizet a T-Szol Zrt.
A tatabányai távfűtő vezetékhálózat teljes hossza több mint 200 kilométer, ebből primer csővezeték 127 kilométer, szekunder csővezeték 80 kilométer. A fűtött légköbméter: meghaladja a 3.300.000 lm3-t. A hőenergia 449 fogyasztói hőközponton keresztül jut el a felhasználókhoz.
A primer csővezetékekben télen 2.200-1.300 tonna fűtővíz kering óránként. Az előremenő vezetékeken a fűtőközeg hőfoka a 135 Celsius fokot is elérheti, a visszetérő ágban a hőmérséklet 70 fok. Nyári üzemódban a keringetett vízmennyiség 900-600 tonna óránként, 65 illetve 52 fokos hőmérsékleten. A vezetékrendszerben a gerincvezetékek névleges nyomása 25 bar, míg a hőközpontok bekötő vezetékei 16 bar nyomásfokozatúak.
Hőközpont és hőfogadó, a hőmennyiség mérése
A fűtőerőműből érkező magas hőmérsékletű és nagy nyomású (max. 135 Celsius fok és 13,5 bar) primer fűtővíz az épületek fűtőberendezéseibe biztonságtechnikai okok miatt közvetlenül nem vezethető be. A fűtőenergiát hőközpontok és hőfogadók segítségével alakítják át a lakások radiátorai számára hasznosítható formára. A lakások fűtőberendezései és az erőműi rendszer közötti energiaátadást hőcserélőkkel valósítják meg, melyek a hőközpontokban találhatók meg.
A T-Szol Zrt. szolgáltatási és tulajdoni határa a hőközpontban, vagy hőfogadóban beépített első elzáró szerelvénynek a fogyasztó felé eső oldala. Az épületen belüli rendszer (csővezetékek, radiátorok) üzemeltetése, karbantartása, javítása, felújítása a tulajdonosok feladata és költsége.
Hőközpont
A hőközpont a primer forróvíz magas hőmérsékletét alacsonyabbra alakítja, a melegvíztermelő berendezéssel lehetővé teszi a hálózati ivóvíz felmelegítését, elvégzi a lakásokba induló fűtési- és használati melegvíz elosztását, szabályozza a fűtési- és a használati melegvíz hőmérsékletét, valamint méri a felhasznált hőenergia mennyiségét.
A több házat ellátó, gyakran különálló épületben elhelyezett hőközpontot szolgáltatói hőközpontnak nevezik, míg a fogyasztói hőközpontok egy épületet látnak el. A T-Szol Zrt. rendszerében a hőenergia 449 db hőközponton keresztül jut el a felhasználókhoz.
Hőfogadó
A hőfogadó méretében és jelentőségében a hőközpontnál kisebb berendezés, általában az épület alagsorában, zárható helyiségben található. A hőfogadók jelentősége, hogy a bennük elhelyezett hőmennyiségmérő segítségével lehetőség van az épületek önálló hőmennyiségmérés szerinti elszámolására. Abban az esetben, ha a hőközpont az ellátott épület alatt van elhelyezve, nincs külön hőfogadó.
A hőmennyiség mérése
A távhő törvény kötelezően előírja a távhőszolgáltató társaságok részére a hőközponti elszámoláshoz szükséges, hőmennyiségmérők felszerelését. A hőmennyiségmérő egy mérőkör, ami a hőt leadó víz mennyiségét mérő térfogatáram-mérőből (vízóra), a víz hőleadás előtti és utáni hőmérsékletét mérő hőmérséklet-érzékelőkből, valamint egy számlálóműből áll, ami a mért értékekből kiszámítja a felhasznált hőmennyiséget.
A hődíj elszámolása, ezeken a területileg illetékes Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi osztálya által hitelesítési azonosítóval ellátott mérőeszközökön havonta leolvasott mérőállások szerint történik.
A fűtés szabályozása
A hőközpontokban a nap 24 órájában távfelügyelt, számítógépes vezérlőrendszerek biztosítják a radiátorokban áramló melegvíz felfűtését, szabályozását és keringtetését, valamint az önkormányzati rendeletben előírt hőmérsekletű használati melegvizet.
A T-Szol Zrt. diszpécserközpontjában egy számítógépes felügyeleti rendszer működik, itt figyelemmel kísérhető a hőközpontok működése és távvezérelt szabályozása. Bizonyos hibák esetén lehetőség van azok távvezérléssel történő javítására.
A fűtésindítás és leállítás időszakában az utasításokat a hőközpontok távvezérléssel kapják meg, utána a fűtés mértéke a külső hőmérséklethez igazodik.
Természetesen a központi szabályozással az egyes lakások, helyiségek egyedi, különböző hőmérsékleti igényeit nem lehet kielégíteni, erre megbízhatóan csak a termosztatikus radiátorszelepekkel szerelt, korszerűsített épületfűtési rendszer alkalmas. Erről a fűtéskorszerűsítés menüpontban adunk tájékoztatást.
A távhőellátás fogyasztói berendezései
A távhőszolgáltatók a lakások központi fűtőberendezéseinek sem létrehozói, sem a tulajdonosai nem voltak és ma sem azok. Lakóépületek esetén fogyasztói berendezéseknek azokat a központi fűtő- és használati melegvízellátó berendezéseket nevezzük, amelyek a fogyasztó tulajdonában vannak. Ezek általában a lakástulajdonosok osztatlan közös tulajdonát képezik. Ilyen eszköz a fűtőtest, a fűtési vezetékhálózat, a hőközponton kívüli tágulási tartály, a használati melegvíz- és cirkulációs vezetékhálózat és ezek szerelvényei.
A felhasználó a tulajdonában lévő fűtési és használati melegvizes rendszert tartozik jó állapotban tartani. Gondoskodnia kell az üzemeltetésről, karbantartásról és fejlesztésről.
A helyiségekben a fűtést a rendszer tervezésekor a funkciójuk szerint különböző hőmérsékletre méretezték. Így például egy átlagos lakószobában 20 °C, egy fürdőszobában 24 °C az előírt méretezési hőmérséklet. A T-Szol Zrt. gondoskodik arról, hogy a lakás fűtőtestjeibe az időjárásnak megfelelő hőmérsékletű fűtővíz érkezzen. A fogyasztónak a fűtés intenzitásának befolyásolására a radiátorszelepek működtetésével van lehetőség.
A központi fűtéseket attól függően, hogy a lakásokban elhelyezett fűtőtestek kapcsolása milyen, egy- vagy kétcsöves rendszerűnek nevezik. A kétcsöves fűtéseknél az egy felszálló vezetékhez tartozó fűtőtestek párhuzamos kötésűek, az egycsöves kapcsolás esetén a fűtőtestek egymással sorba vannak kötve.
Egycsöves átfolyós fűtési rendszerek
Ezeknél a rendszereknél a radiátorokhoz nem szerelhető elzáró, illetve szabályozószerelvény. Emiatt a fűtési energia felhasználásának szabályozására a lakásokban jelenleg semmilyen lehetőség nincs.
Egycsöves átkötő szakaszos fűtési rendszerek
Ezen rendszerek nagyon érzékenyek az egyes strangok közötti megfelelő mennyiségű fűtővíz elosztásra. A radiátorok el vannak látva elzáró szeleppel, de ezek állapotuk és konstrukciójuk miatt csak korlátozottan alkalmasak jelenleg a hőenergia felhasználás szabályozására. Az egycsöves fűtéseket az olcsó energiaárak idején az anyagtakarékosság jegyében fejlesztették ki, elhanyagolva a szabályozhatóságot. Az ilyen rendszerű fűtések csak akkor működhetnek kifogástalanul, ha a tervező által megszabott beállítási értékeket és fűtőfelületeket nem módosítják illetéktelenül.
A Sárberki lakótelep egészében, a Bánhidai lakótelep 300-as házainál, a Dózsa György út házgyári épületeinél és a Mártírok út 90. és 110. között egycsöves, átfolyó fűtési rendszer működik.
Kétcsöves fűtési rendszerek
A radiátorok el vannak látva elzáró szeleppel, de ezek konstrukciójuk és – legtöbb esetben több évtizedes – életkoruk miatt csak korlátozottan alkalmasak a hőteljesítmény szabályozására jelenleg.
A fűtési rendszerek nagy része radiátorszelepek cseréjével, az épületen belüli megfelelő elosztást biztosító strangszabályozók beépítésével, egyénileg, korszerű módon szabályozhatóvá tehető. Az úgynevezett egycsöves átfolyós rendszerek korszerűsítése sem jár feltétlenül a rendszer összes alkotó elemének cseréjével, átépítésével.
A fűtéskorszerűsítésnek két alappillére van; meg kell teremteni a lakások fűtésének egyedi szabályozhatóságát és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hővel való takarékoskodás költségmegtakarítást is jelentsen.
Fűtésindítás és leállítás, légtelenítés
A fűtésszolgáltatás a távhőtörvény és Társaságunk üzletszabályzata által meghatározott körülmények esetében indítható, illetve állítható le. A fűtési időszak szeptember 15. és a következő év május 15. napja közötti időszakot jelenti.
Fűtésindítás
A távhőszolgáltató a fűtésszolgáltatást szeptember 15. és október 15. között akkor helyezi üzembe, ha a napi átlaghőmérséklet 3 egymást követő napon keresztül 12 °C, vagy 1 napon keresztül 10 °C alá csökken, de hőmérséklettől függetlenül legkésőbb október 15-én elindul a fűtésszolgáltatás. Ettől eltérő indítási időpontot egyedi kérelem benyújtásával igényelhet a társasház közössége.
A társaság megerősített szolgálattal készül a fűtésindításra, egyúttal kéri, hogy ahol a radiátorok csapja működik, ott a fűtésindításkor mindenütt teljesen nyissák ki a szelepeket, hogy a fűtővíz megindulhasson, és a levegő távozhasson a rendszerből.
A fűtésindítási utasítást a hőközpontok távvezérléssel kapják meg, utána a fűtés mértéke a külső hőmérséklethez igazodik. Ha napközben az időjárás melegszik, az érzékelők csökkentik a hőmennyiséget, 20 Celsius fok felett le is állítják a fűtést. Éjjel az energiamegtakarítás érdekében csökken a fűtés, hajnalban pedig visszaáll a külső hőmérséklethez igazodó értékre.
A T-Szol Zrt. azokban a házakban nem indítja el a fűtést, ahol azt tapasztalja, hogy a szeptember eleje óta feltöltött és ellenőrzött rendszert a lakók bejelentés nélkül ismételten leürítették. Ezekben az esetekben a közös képviselőknek kell hívnia a diszpécserszolgálatot a 34/600-700-as számon vagy a 34/200-288-as közvetlen vonalon, ha szerintük fel lehet tölteni az épület fűtési rendszerét.
Fűtésleállás
A távhőszolgáltató a fűtésszolgáltatást április 15. és május 15. között leállítja, ha a napi átlaghőmérséklet 3 egymást követő napon keresztül meghaladja a 12 °C értéket, de hőmérséklettől függetlenül legkésőbb május 15-én. Ettől eltérő leállítási időpontot egyedi kérelem benyújtásával igényelhet a társasház közössége.
Eltérő fűtésindítási vagy fűtésleállítási időpont igénylése
Ha egy társasház korábban szeretné kérni a fűtés indítását, vagy a leállást követően is szeretné kérni a fűtésszolgáltatás biztosítását, azt a közös képviselő a diszpécserszolgálaton tudja jelezni. Abban az esetben, ha az adott hőközponthoz tartozó összes társasház kéri, a T-Szol Zrt. hamarabb elindítja, illetve leállás esetén továbbra is biztosítja a fűtést.
Az erre vonatkozó igényt a társasházi közös képviseletek kérvényezhetik, melyet a tavho.hibabejelentes@tszol.hu e-mail címen szükséges írásban jelezni. Fontos információ, hogy az egy fűtési rendszerről ellátott közösségek egybehangzó döntésére van szükség, tehát az egy hőközponthoz tartozó összes társasházi közösség írásos jóváhagyása szükséges a fűtés korábbi, vagy újraindításához.
A kérést fűtési időszakban (szeptember 15. – május 15.) 12 órán belül végrehajtja a Szolgáltató, amennyiben a műszaki feltételek azt lehetővé teszik. Fűtési időszakon kívül a szolgáltató a műszaki lehetőségek biztosította határokon belül teljesíti a kérést.
Légtelenítés
Az épületek ürítése és töltése május 15. és június 30. között a közös képviselet kérésére egy alkalommal díjmentes. Ettől eltérő időpontban a beavatkozás csak térítés ellenében végezhető el. A fizetendő összegeket a Tájékoztatás/Dokumentumtár/Díjtáblázatok/A műszaki beavatkozások díjai, vállalkozási díjak tétel tartalmazza.
A fűtési időszak előtt a T-Szol Zrt. szerelői minden ház fűtési rendszerének feltöltöttségét ellenőrzik, és a rendszert légtelenítik.
A munkálatokat minden esetben a közös képviselőnek kell írásban megrendelni, a Tájékoztatás/Dokumentumtár/Fűtés menüpontban található “Töltési-ürítési kérelem – fűtési időszakban”, illetve “Töltési-ürítési kérelem – fűtési időszakon kívül” elnevezésű nyomtatványainkkal, az ürítési kérelem időpontjától függően. Ugyanitt az ingyenes (05. 15. és 06. 30. közötti) időszakra vonatkozó szabad időpontok is megtekinthetőek.
Fűtési tanácsok, termosztatikus szelepek használata
A szellőztetést ne vigyük túlzásba, mert a túlzott, hosszantartó szellőztetés lehűti a falakat, a bútorzatot, újbóli felfűtésük időbe és pénzbe kerül. Szellőztessünk gyakran, de csak rövid ideig (alkalmanként 4-5 perc helyiségenként).
Kerüljük a hőveszteséget. Az ajtók, ablakok hézagait tömjük el rugalmas szigetelőanyaggal. A rosszul záródó ablakok, ajtók hézagain keresztül ugyanis igen sok meleg szökik ki.
A fűtés szárítja a szoba levegőjét. Szobai párologtatóval, vagy a fűtőtestre helyezett, vízzel teli edénnyel a relatív nedvesség szabályozható, a nagyobb légnedvesség mellett az alacsonyabb hőmérséklet is kellemes komfortérzetet biztosít.
A falra szerelt fűtőtest mögé célszerű hőszigetelt alumíniumfóliát helyezni, ez csökkenti a fal hőveszteségét és visszaveri a hőt a helyiségbe.
Termosztatikus szelepek használata
A szelepre szerelt fejjel beállítható az a hőmérséklet, amelyben Ön kellemesen érzi magát. Ha a minél nagyobb megtakarítás a cél, hozzá kell szoknia a korábban megszokottnál lényegesen alacsonyabb hőmérséklethez. Az elfogadható helyiséghőmérséklethez javasolt beállítások:
- szobák: 20-22 °C, 3-as, vagy 3-as körüli állások
- konyha: 18-20 °C, 2-es és 3-as állás között
- fürdő: 24 °C, 4-es, 4,5 vagy 5-ös állás
- napközbeni távollét alatt, ha kicsi a páraterhelés: 2-es fokozat
- nem használt helyiségben, csukott ajtó mellett: 2-es állás
- huzamos távollét esetén: 2-es, 1-es állás vagy teljes zárás
A komfortosabb fűtés érdekében érdemes minden szobába egy hőmérőt felszerelni, ezzel egyrészt pontos képet kapunk a helyiség hőmérsékletéről, másrészt ellenőrizni tudjuk, hogy a szelepen beállított értékek megfelelnek-e a megadott hőfokoknak. Mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy komfortérzete, a radiátor teljesítménye, az épület adottságai milyen beállítást tesznek szükségessé.
Ahhoz, hogy a szelepek érzékelni tudják a helyiség hőmérsékletét és elláthassák szabályzási feladatukat, nem tanácsos őket beburkolni, konyhabútorral beépíteni, vagy nehéz függönnyel eltakarni.
Használjuk tudatosan
Kisebb távhőszámlát és fűtési költség megtakarítást a legkönnyebben úgy lehet elérni, ha a szelepeket tudatosan használjuk: ha otthon vagyunk fűtünk, ha nem használjuk a helyiséget, kisebb hőmérsékletet állítunk be. A helyiség hőmérsékletének 1%-kal történő csökkentése 4-6% fűtőenergia-megtakarítást jelent.
Párásodás, penészesedés
Ha lakásának használata és szokásai ugyanolyanok, mint a fűtéskorszerűsítés előtt (sokat főz, nagy mennyiségű ruhát szárít, sokan lakják a lakást, ritkán szellőztetnek), akkor előfordulhat a falakon párakicsapódás, majd penészedés megjelenése. Ez fokozottabban várható a műanyag ablakkal rendelkező házaknál, ahol az ablakok szinte légmentesen lezárják a lakást.
A párásodást és a penészesedést úgy kerülheti el, ha folyamatos lakáshasználat mellett 2-esnél kisebbre nem állítja a radiátorszelep szabályzófejét és naponta legalább egyszer minimum 10 percig intenzíven szellőztet. Az évekkel ezelőtt kicserélt ablakoknál még nem volt elég tapasztalatuk a cégeknek sem, és nem ajánlották az ablakokba építhető résszellőzőt, ami a helyiségekben mindig biztosít egy kismértékű légcserét. A műanyag ablakokba ezért javasolt a résszellőzők utólagos beépítése, mely bontással nem jár és ablakonként néhány ezer forintos költséget jelent.
Hideg a radiátor, rossz a szelep?
Gyakori panasz, hogy például hármas állásban van a szelep és a radiátor nem meleg. Ilyenkor valószínűleg a szoba levegője elérte a beállított értéket és szelepben lévő szabályzó fokozatosan kizárta a radiátort a fűtésből. Mivel ilyenkor nem meleg a radiátor, nincs hőfelhasználás, tehát nem is kell érte fizetni. Ha meg akarunk győződni róla, hogy a szelep működik, nyissuk ki az ablakot, ezzel engedjünk hideg levegőt a szabályzóra. Az érzékelő újra kinyit és bekapcsolja a radiátort. A fűtési hőmérséklet ellenőrzésére a legjobb és legolcsóbb módszer; szobahőmérőt tenni a helyiségekbe.
Teendők a fűtés leállításakor
A fűtési idény végén a radiátorszelepeket tilos teljesen elzárni, éppen ellenkezőleg, teljesen ki kell nyitni. A szabályzó elzárt állapotban meghibásodik, letapad és amikor indul a fűtés, nem fog kinyitni.
Hogyan készüljünk a fűtésindításra?
A légbuborékok miatt a radiátorszelepeket a fűtés indítása után is egy-két hétig javasolt nyitott állapotban tartani, és csak ezt követően olyan fokozatba állítani, ami kellemes hőmérsékletet jelent. Erre azért van szükség, hogy a rendszerben lévő levegő az összes radiátorból eltávozzon és a fűtés a lehető leghatékonyabb lehessen.
Segítség kilyukadt radiátorokhoz
Ha azt tapasztalja, hogy a radiátorból víz szivárog, a fűtéskorszerűsített rendszereknél a radiátorcsap és a felszerelt alsó szelep együttes elzárásával a hibás radiátort kizárhatja a vízáramból és amíg szerelőről gondoskodik, a szivárgást átmenetileg megszüntetheti.
Tudnivalók a radiátorok cseréjéről
- a radiátor hosszú időre szóló beruházás, a fűtőtest és szerelvényeinek meghibásodása Önnek sok kényelmetlenséget és a lakásban nagy károkat okozhat, ezért lehetőleg ne a legolcsóbb fűtőtestet és szerelvényeket válassza.
- a radiátor adott teljesítményre méretezett, ezért a leszerelt radiátort célszerű ugyanolyan teljesítményűvel pótolni. Ha kisebbre cseréli, többé nem lesz teljes értékű fűtése. A megfelelő teljesítményű fűtőtest kiválasztásához szakboltban kaphat segítséget. A radiátorok méretezése 75 fokos bejövő és 60 fokos elmenő hőmérsékletre történjen.
- a radiátorok cseréjét szakemberrel végeztesse el.
A házgyári házak alumínium radiátorait kizárólag alumíniumból készült fűtőtesttel szabad pótolni. Ha ilyen rendszerbe acélból készült radiátorokat szerelnek be a két fém között ionvándorlás indul el és az acél fűtőtestek néhány év alatt kilyukadhatnak.
A Sárberki lakótelep egészében, a Bánhidai lakótelep 300-as házainál, a Dózsa György út házgyári épületeinél és a Mártírok út 99. és 110. között egycsöves, átfolyó fűtési rendszer működik. Ezekben a házakban nem szabad leszűkíteni a csatlakozások átmérőjét és semmilyen csapot, vagy más elzáró szerelvényt nem szabad beépíteni a hálózatba, ugyanis egyetlen szűkítés az egymás alatt lévő összes lakás fűtését lényegesen leronthatja.
A fürdőszobai radiátorokat sok esetben törölközőszárítós kivitelűre cserélik le. Az ilyen radiátorok hőhasznosítása sajnos nem éri el a hagyományos radiátorét. Mivel itt is érvényes az a szabály, hogy ugyanolyan fűtés eléréséhez a korábbi radiátornak megfelelő teljesítményű új fűtőtestet kell felszerelni, a törölközőszárítós radiátorból gyakran nagyméretű típust kell választani.
Az épületek ürítése és töltése 05. 15. és 06.30 között a közös képviselet kérésére egy alkalommal díjmentes. Ettől eltérő időpontben a beavatkozás csak térítés ellenében végezhető el. A fizetendő összegeket a Díjtáblázatok menüpont alatt található “A műszaki beavatkozások díjai, vállalkozási díjak” mappa tartalmazza. A töltés ürítéshez szükséges nyomtatvány a Dokumentumtárban a Fűtés almenü alatt tölthető le.
Célszerű a közös képviselőn keresztül összehangolni a több lakásban végzett munkálatokat, elkerülve ezzel a felesleges kiszállásokat és a töltővíz pazarlását.
A T-Szol Zrt. a leürítést követően minél hamarabb visszatölti és kilégteleníti a rendszert. Erre azért van szükség, mert a víz nélkül maradt fűtőtestek belülről rozsdásodni kezdenek. Minél többször kerül levegő a rendszerbe, annál erősebb a korrózió. A visszatöltéshez a szolgáltató lágy vizet használ, melyet gáztalanítanak, azaz kivonják belőle az oxigént, ezért nem támadja meg a radiátorokat.
A lakások fűtési rendszerén május 15-től augusztus 31-ig lehet munkálatokat végezni. Szeptember 15-re az egész városban készen kell állni a fűtésindításra és két hét kell ahhoz, hogy a feltöltések és a légtelenítések mindenütt befejeződjenek.
Fűtésindításkor sokszor több köbméter víz betöltése után derült ki, hogy az egyik lakásban nem tették vissza a radiátort és az egész lépcsőház elázott. Ezekért a károkért az érintett lakónak kell viselni a felelősséget, ezért kéri a T-Szol Zrt., hogy a kellemetlenségek elkerülése érdekében szeptember elseje után már NE kezdjenek hozzá a radiátorcserékhez.
Lépcsőházi fűtéskikapcsolás
A lépcsőház fűtésének kikapcsolása csak a közös képviselő írásos megkeresése alapján kezdhető meg. Ha a T-Szol Zrt. kapacitásai engedik, a szolgáltató maga elvégzi a beavatkozást. A munkálatok díja a Díjtáblázatok menüpont alatt található “A műszaki beavatkozások díjai, vállalkozási díjak” mappa alatt.
A lépcsőház fűtésének kikapcsolásával a lakóközösségnek a lépcsőház után nem kell alapdíjat és hődíjat fizetni. Az alapdíj fizetésének megszűnése megtakarításként jelentkezik, azonban a lakások hődíja növekedhet, mert szigetelés híján a falakon át a lépcsőházba is jut hőenergia.
A fűtés kikapcsolása előtt érdemes hasonló kialakítású tömbökben tájékozódni, mert kialakulhatnak olyan hőhidak, melyek a hideg fallal szomszédos helyiségekben páralecsapódást, penészesedést okozhatnak.
Fontos tapasztalat, hogy a kikapcsolt fűtésű lépcsőházakban a földszinten lakók komfortérzete a bejárati ajtó használata és az esetleg az utcára nyíló postaládák miatt jelentősen csökkenhet. Továbbá csökkenhet a hőmérséklet azokban a lakásokban, melyek bejárati ajtaja rosszul szigetelt, vagy ahol a lépcsőház nyílászárói rossz állapotúak.
A lépcsőházi fűtés kikapcsolásához először a lakóházi közgyűlésen megjelentek többségi döntésével elvi határozatot kell hozni. Ezután az ügyben az összes lakó írásos megkeresésével döntenek.
A két fordulóra azért van szükség, mert így azoknak a véleménye is számít, aki az első döntésnél esetleg nem jelentek meg. A lépcsőházi fűtés kikapcsolásához a lakók írásban leadott többségi szavazatára van szükség.
