Fűtéskorszerűsítés

Az elmúlt néhány évben Tatabánya 22.000 távfűtött lakása közül mintegy 4.300-ban végeztek fűtéskorszerűsítést, leggyakrabban költségosztók felszerelésével. Több éves tapasztalat, hogy a mérhető és szabályozható távfűtéssel a házak energiafelhasználása átlagosan 30 százalékkal csökkent.

Az önkormányzat a lakosság energia-megtakarításának elősegítése érdekében a feladat szervezését a Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft-je végzi, mely a pályázatokat bonyolítja és szakmai segítséget nyújt a lakóközösségeknek. A társaság honlapja ide kattintva érhető el: www.gfsz.hu

Összefoglaltuk a fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.

Fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatos kérdések, tanácsok

Tanácsok a kisebb távhőszámlához és az egyenletes fűtéshez

Az Önök lakása egyike annak a 4.300 lakásnak, mely a 22.000 tatabányai távfűtött lakás közül olyan helyzetbe került, hogy a lakók igényeik szerint szabályozhatják a helyiségek hőmérsékletét az elvégzett fűtéskorszerűsítésnek köszönhetően.

Ezzel a tájékoztatóval ahhoz adunk tanácsokat, hogyan tudja a lehető legtöbb fűtési költséget megtakarítani, hogyan tudja Ön a legjobb mértékben kihasználni a szabályozás lehetőségeit és ehhez képest az igényeinek legjobban megfelelő hőmérsékletet beállítani.

Számok és hőfokok

    • A szelepre szerelt fejjel beállítható az a hőmérséklet, amelyben Ön kellemesen érzi magát. Ha a minél nagyobb megtakarítás a cél, hozzá kell szoknia a korábban megszokottnál lényegesen alacsonyabb hőmérséklethez.

Az elfogadható helyiséghőmérséklethez általunk javasolt beállítások:

      • szobák: 20-22 °C, 3-as, vagy 3-as körüli állások
      • konyha: 18-20 °C, 2-es és 3-as állás között
      • fürdő: 24 °C, 4-es, 4,5 vagy 5-ös állás
      • napközbeni távollét alatt, ha kicsi a páraterhelés: 2-es fokozat
      • nem használt helyiségben, csukott ajtó mellett: 2-es állás
      • huzamos távollét esetén: 2-es, 1-es állás vagy teljes zárás
      • éjszakára: igény szerinti leszabályozás

A komfortosabb fűtés érdekében érdemes minden szobába egy hőmérőt felszerelni, ezzel egyrészt pontos képet kapunk a helyiség hőmérsékletéről, másrészt ellenőrizni tudjuk, hogy a szelepen beállított értékek megfelelnek-e a megadott hőfokoknak. Mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy komfortérzete, a radiátor teljesítménye, az épület adottságai milyen beállítást tesznek szükségessé.

Ahhoz, hogy a szelepek érzékelni tudják a helyiség hőmérsékletét és elláthassák szabályzási feladatukat, nem tanácsos őket beburkolni, konyhabútorral beépíteni, vagy nehéz függönnyel eltakarni.

Használjuk tudatosan

    • Kisebb távhőszámlát és fűtési költség megtakarítást a legkönnyebben úgy lehet elérni, ha a szelepeket tudatosan használjuk: ha otthon vagyunk fűtünk, ha nem használjuk a helyiséget, kisebb hőmérsékletet állítunk be. A helyiség hőmérsékletének 1°C-kal történő csökkentése 4-6% fűtőenergia-megtakarítást jelent.

Párásodás, penészesedés

    • Ha lakásának használata és szokásai ugyanolyanok, mint a fűtéskorszerűsítés előtt (sokat főz, nagy mennyiségű ruhát szárít, sokan lakják a lakást, ritkán szellőztetnek), akkor előfordulhat a falakon párakicsapódás, majd penészedés megjelenése. Ez fokozottabban várható a műanyag ablakkal rendelkező házaknál, ahol az ablakok szinte légmentesen lezárják a lakást.

A párásodást és a penészesedést úgy kerülheti el, ha folyamatos lakáshasználat mellett 2-esnél kisebbre nem állítja a radiátorszelep szabályzófejét és naponta legalább egyszer minimum 10 percig intenzíven szellőztet. Az évekkel ezelőtt kicserélt ablakoknál még nem volt elég tapasztalatuk a cégeknek sem, és nem ajánlották az ablakokba építhető résszellőzőt, ami a helyiségekben mindig biztosít egy kismértékű légcserét. A műanyag ablakokba ezért javasolt a résszellőzők utólagos beépítése, mely bontással nem jár és ablakonként néhány ezer forintos költséget jelent.

Hideg a radiátor, rossz a szelep?

    • Gyakori panasz, hogy például hármas állásban van a szelep és a radiátor nem meleg. Ilyenkor valószínűleg a szoba levegője elérte a beállított értéket és szelepben lévő szabályzó fokozatosan kizárta a radiátort a fűtésből. Mivel ilyenkor nem meleg a radiátor, nincs hőfelhasználás, tehát nem is kell érte fizetni. Ha meg akarunk győződni róla, hogy a szelep működik, nyissuk ki az ablakot, ezzel engedjünk hideg levegőt a szabályzóra. Az érzékelő újra kinyit és bekapcsolja a radiátort. A fűtési hőmérséklet ellenőrzésére a legjobb és legolcsóbb módszer; szobahőmérőt tenni a helyiségekbe.

Teendők a fűtés leállításakor

    • A fűtési idény végén a radiátorszelepeket tilos teljesen elzárni, éppen ellenkezőleg, teljesen ki kell nyitni. A szabályzó elzárt állapotban meghibásodik, letapad és amikor indul a fűtés, nem fog kinyitni.

Hogyan készüljünk a fűtésindításra?

    • A légbuborékok miatt a radiátorszelepeket a fűtés indítása után is egy-két hétig javasolt nyitott állapotban tartani, és csak ezt követően olyan fokozatba állítani, ami kellemes hőmérsékletet jelent. Erre azért van szükség, hogy a rendszerben lévő levegő az összes radiátorból eltávozzon és a fűtés a lehető leghatékonyabb lehessen.

Segítség kilyukadt radiátorokhoz

    • Ha azt tapasztalja, hogy a radiátorból víz szivárog, a fűtéskorszerűsített rendszereknél a radiátorcsap és a felszerelt alsó szelep együttes elzárásával a hibás radiátort kizárhatja a vízáramból és amíg szerelőről gondoskodik, a szivárgást átmenetileg megszüntetheti.

Amit a költségosztókról tudni kell:

    • A költségosztó az adott fűtőtest hőleadását rögzíti, az épület hőfelhasználását pedig a hőközpontban vagy hőfogadóban elhelyezett mérő méri.

Az itt mért hőmennyiséget két részre osztják:

      1. Légköbméter arányosan fizetendő hőmennyiség hányadra (30-50% mértékű a lakóközösség döntése alapján), mellyel a ház vezetékrendszerén leadott hő megfizetéséhez minden lakó hozzájárul.
      2. A fennmaradó részt pedig a költségosztók alapján a lakásokra felosztott hőmennyiséghányadra a kötelezően alkalmazandó korrekciós tényezők figyelembevételével.

A költségosztók távkiolvasású műszerek, így az elszámolási időszak végén kiolvasásukhoz a lakásba nem kell bejutni. A költségosztók meghibásodását általában a műszer kijelzőjén látható ERROR felirat mutatja, de a hibát jelezheti betűk és számok együttes megjelenése, vagy a kijelző lefagyása, elsötétülése is. Ennek észlelésekor értesítse közös képviselőjét, aki intézkedik a hiba elhárításáról. A szándékos rongálást a kiolvasó egység jelzi és a közös képviselő a szakcéggel együtt helyszíni ellenőrzést tart. A beavatkozás következtében a lakás fogyasztása jogszabályon alapuló módon kerül elszámolásra.

Ha radiátorát a korszerűsítés után kívánja cserélni, a költségosztó műszert a szakcéggel a régi fűtőtestről át kell helyeztetnie az újra. Ennek költségét Önnek kell viselnie. A költségosztást végző szakcéggel minden esetben a közös képviselőn keresztül veheti fel a kapcsolatot.

 

 

Ki pályázhat fűtéskorszerűsítési támogatásra?

Minden távhővel ellátott társasház és lakásszövetkezet, amennyiben az alábbi feltételeknek eleget tesz :

Költségosztásos korszerűsítés esetén:

    • a lakóközösség legalább 50+1 %-a a megvalósítás mellett dönt,
    • a rendszerben lévő radiátorok legalább 80 %-a részt kíván venni a költségosztásban,

Mikor valósítható meg a korszerűsítési beruházás?

Amennyiben a pályázat 2018-ben a több ütemben, de folyamatosan meghirdetett pályázati szakaszban benyújtásra kerül, a Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. azt formailag és tartalmilag elfogadja, és a Bíráló Bizottság a pályázat támogatása mellett dönt.

A tervezéshez a lakóközösségnek az értesítési időpont(ok)ban lehetővé kell tennie a meglévő rendszer tervezői felmérését, a kivitelezést, a feltöltést, nyomáspróbát, a próbaüzem alatt szükségessé váló kivitelezői beavatkozásokat és a beszabályozást, a műszaki ellenőrzést, valamint korszerűsítés típusától függően a költségosztást illetve a hőmennyiségmérők üzembe helyezését.

A kivitelezés során biztosítania kell, hogy a szükséges szerelvények lehetőleg 100 %-ban, de költségosztós korszerűsítéskor legalább 80 %-ban beépíthetők legyenek, valamint a kivitelezés alatt a lakásokba, illetve szükség esetén az épületek fogadószintjén, a szabályozó szelepek elhelyezéséhez a közös és magántulajdonú helyiségekbe történő bejutás megoldott legyen.

Milyen döntéseket kell meghoznia a lakóközösségnek a pályázat benyújtása előtt?

A pályázaton való részvétel első lépése a lakógyűlés összehívása, a korszerűsítési módnak megfelelően szükséges szavazati arány megléte, és a határozat meghozatala a pályázat benyújtásáról. A fogyasztók aláírásával igazoltan a pályázat mellékletét képező táblázatban fel kell tüntetni a költségosztásban részt vevő fűtőtestek számát (a 80%, illetve a 100 % igazolása érdekében).

A lakóközösségnek meglévő megtakarításaiból, vagy a tulajdonosokra eső önrészek befizetéseiből tudnia kell biztosítani a beruházási költségek rá eső részét. Erről a pályázat benyújtásakor banki fedezetigazolást kell csatolni.

Dönteni kell ezen felül a lakóknak a költségosztással történő korszerűsítés esetén a vele összefüggő alábbi kérdésekben:

    • alkalmazzák-e a 104/2011 (VI.29.) Korm. rendelet szerinti korrekciókat a költségek felosztása során, vagy a rendeletben meghatározott értékek helyett az épület valamennyi épületrészére kiterjedően elkészített részletes energetikai számítás alapján alakítják ki a költségmegosztási módszert.

Az első esetben a korrekció mértékét nem a lakóközösségnek kell meghatároznia, csak azok alkalmazásáról kell közös döntést hozniuk. A figyelembe vehető helyiségenkénti korrekciókat a rendeletben foglaltak alapján a költségosztókat beépítő szakemberek állapítják meg, rögzítik és alkalmazzák a költségosztás során.

A korrekciós táblázatot a Dokumentumtár menüben a Fűtéskorszerűsítés alatt tekintheti meg.

Saját költségmegosztási módszer kidolgoztatása mellett akkor dönthet a lakóközösség, ha az a szervezeti –működési szabályzatával, illetve lakásszövetkezeteknél az alapszabállyal összhangban van. A részletes energetikai számításokkal alátámasztott tanúsítványt az érvényben lévő, energetikai jellemzők tanúsításáról szóló jogszabály alapján, arra jogosult szakember készítheti.

Az épület felhasznált összes hőmennyiségének kétféle elszámolás közötti megosztásáról szintén döntést kell hoznia a közgyűlésnek. Javasolt ennek arányát szigeteletlen épület, illetve egycsöves fűtési rendszer esetén 60-40 %-ban, kétcsöves fűtési rendszereknél, illetve teljesen vagy részlegesen hőszigetelt épületeknél 70-30 %-os arányként figyelembe venni.

A megosztás aránya szerint a hődíj nagyobbik része a költségosztókon kiolvasott értékek alapján, másik része továbbra is légköbméter arányosan lesz a felhasználók között felosztva.

A korrekció és az elszámolás megosztása kötelező!

Abban a kérdésben is ajánlott a közösségnek döntenie, hogy azokat a fogyasztókat, akik a fűtési költségosztót nem engedik felszerelni, vagy azt eltávolítják, megrongálják a mért értékek meghamisítása céljából (erről egyébként a kiolvasás során a szakcég visszajelzést kap), milyen büntető tarifa alkalmazásával kívánják sújtani. Ez az épületre meghatározott fajlagos energiafelhasználás (GJ/lm3) maximum 2,5-szerese lehet a rendelet 17/E § (3) bekezdése értelmében.

Olyan fűtőtestek esetében, ahol a költségosztó felszerelése műszaki okok miatt nem lehetséges (pl. bordás csőregiszter, ha az kád alatt van beépítve), ott a fűtőtestre eső hőenergia-fogyasztás mértékét a költségosztást végző cég a rendelet 17/E § (2) bekezdése szerint határozza meg.

Mikor szükséges átkötőszakasz beépítése?

Abban az esetben, ha Önnek egycsöves, átfolyós rendszerű fűtési hálózata van, vagyis: csak egy függőleges vezetékhez csatlakoznak a radiátor bekötővezetékei, és a radiátor bekötővezetékei között még nincs kialakítva függőleges csőszakasz (átkötőszakasz).

Az ilyen rendszerek esetében ugyanis a termosztatikus radiátorszelep csak akkor építhető be szabályozhatóság céljából, ha az átkötőszakasz beiktatása révén a szelep zárása, fojtása a többi fogyasztót nem korlátozza vagy zárja ki az ellátásból.

Az egycsöves átfolyós fűtési rendszereknél a tervezők a helyszíni felmérés során rögzítik a rendszeren történt beavatkozások miatti változásokat, majd a méretezések alapján tesznek javaslatot a hálózat átalakításának lehetséges módjára.

Az átalakításnak három módja van:

    • átalakítás egycsöves átkötőszakaszos rendszerré (amennyiben ez nem okoz fentiekben jelzett üzemeltetési gondot),
    • átalakítás kétcsöves fűtési rendszerré,
    • átalakítás egyedi mérőkkel ellátott hálózattá, amennyiben a lakóközösség már eleve ezen korszerűsítési módozat mellett döntött.

Az átkötőszakaszossá alakítás során a radiátor szerelvényein kívül, radiátoronként egy acélcső vezetékszakasz is beépítésre kerül a fűtőtest be- és kilépő vezetékszakaszai közé, helyszínen történő hegesztéses eljárással.

Kétcsöves rendszerré alakítás általában a meglévő függőleges vezetékek folyamatossá tételével (átkötőszakaszhoz hasonlóan vezetékszakasz beépítése radiátor bekötővezetékei közé), az egyik radiátor-bekötővezeték átkötésével, illetve egyes épülettípusoknál, a legtöbbször a konyha és kisszoba közötti (egyedi függőleges vezeték-elhelyezés miatt) falátfúrással és vezeték átkötéssel jár.

Az ilyen módon történő átalakítás lényegesen nagyobb kosszal nem jár, a falátfúrásokat speciális fúrófejekkel végzik, melyekkel az átfúrás zaj és pormentes, és csak kismértékű tapéta vagy csempe károsodással járhat.

Azoknak a lakóközösségeknek, akik jelenleg átfolyós egycsöves fűtési rendszerrel rendelkeznek, már a pályázat benyújtásakor nyilatkozniuk kell arról, hogy vállalják-e a kétcsövessé alakítást, amennyiben a méretezések alapján ez válik szükségessé.

Minden olyan épületnél, ahol ennek lehetősége fennáll, a döntéshozatal elősegítése érdekében társaságunk szakemberei a lakógyűlésen szívesen állnak rendelkezésre bővebb tájékoztatással.

A korszerűsítési munkák menete

A pályázati támogatást elnyerő épületeket a tervezéssel megbízott szakemberek a meglévő állapot rögzítése érdekében a helyszínen felmérik. A felmérés időpontjáról a lakóközösség értesítést kap a tervezőtől. A kitűzött időpontban biztosítani kell a szakemberek bejutását az összes lakásba, közös és magánhasználatú egyéb helyiségekbe.

A tervezést követően a kivitelező cég és a közös képviselő a kivitelezés időpontjáról és ütemezéséről kiértesíti a lakókat. A lakóközösség a munkálatok elvégezhetősége érdekében intézkedni köteles az érintett lakásokba és helyiségekbe való bejutás lehetővé tételéről. A munkák végzése során a lakások állapotának védelme a tulajdonosok és a kivitelezők részéről egyaránt szükséges.

A szerelési munkák elvégzése után az épület fűtési rendszerét feltöltik, légtelenítik, beszabályozzák, majd a fűtési idény beindításától számított 1 hónap időtartamú próbaüzemet tartanak. Végül, ha a rendszerben üzemviteli gond nem jelentkezik, és a légtelenedés megtörtént, felszerelik a termosztatikus szelepekre a termofejeket.

Nagyon fontos, hogy az elkészült rendszer feltöltésekor minden lakásnál lehetővé tegyék a bejutást! A szerelések során ugyanis mindig előfordulhatnak kisebb tömítetlenségek, gyárilag hibás szerelvények, nagyon rossz állapotú, lyukas vagy a dugózatnál folyó radiátorok. Ezek javítása a töltés során történik.

Azokban a lakásokban, ahol a kivitelező nem tud ellenőrzésre bejutni, sem a kivitelező cég, sem a műszaki ellenőr nem vállal felelősséget a csöpögések, folyások miatt keletkező károkért. Továbbá ha ebből kifolyólag alatta lévő lakásban keletkezik ázásos kár, akkor is a tulajdonost terheli a kártérítési felelősség. Azon lakók neve, címe, akik a töltés időpontjára vonatkozó kifüggesztett értesítés ellenére sem biztosítják a bejutást, az építési naplóban rögzítésre kerül a későbbi felelősségre vonhatás érdekében.

A kivitelezési munkákat folyamatos műszaki ellenőrzés mellett végzik. A műszaki ellenőr számára a kivitelezőnek kell biztosítani az ellenőrzés lehetőségét.

A szerelvényezett rendszernél utolsó lépés a költségosztók felszerelése illetve az egyedi mérők üzembe helyezése.

A korszerűsítés a műszaki átadás-átvételi eljárással lezárul. Az átalakítási munkák során minden olyan helyiségben, ahol munkavégzés lesz, a lakónak biztosítania kell a fűtőtestek megközelíthetőségét, a fűtőtest környezetének szabaddá tételét. A függönyöket javasoljuk előre eltávolítani!

Mit tegyen aki a felújítással egyidejűleg radiátorait is ki szeretné cserélni?

Amennyiben a tulajdonos a meglévő fűtőtestek cseréjét is el akarja végezni, azt mindenképpen a korszerűsítés előtt kérjük megtenni (kivéve, ha egyedi mérős korszerűsítés történik radiátor cserével). A pályázat a radiátorok cseréjét a teljes egyedi mérős korszerűsítés kivételével nem támogatja, és kéri a lakókat, hogy ilyen jellegű felújításaikat saját kivitelezőjükkel oldják meg!

A cserére kerülő fűtőtestek helyére csak azonos teljesítményű másik fűtőtest építhető be (kivéve, ha állandó alulfűtöttségi probléma miatt indokolt a fűtőfelület növelése)! Olyan rendszereknél, ahol a meglévő radiátorok alumínium radiátorok, az újonnan beépített is csak az lehet. Egy fűtési rendszeren belül acéllemez és alumínium radiátorok vegyesen nem építhetők be! A szükséges fűtőtest teljesítmény meghatározását, és a csereradiátor kiválasztását bízza szakemberre!

Már a tervező helyszíni felmérése során mindenképpen jelezze, ha a kivitelezésig radiátor cserét szeretne végezni, hogy a tervező a beépíteni kívánt fűtőtest figyelembe vételével végezhesse el a méretezési munkát.

A kivitelezés időpontja érintheti-e a fűtési időszakot?

A korszerűsítési munkák lefolytatását a fűtési idényen kívül, május elejétől október 15-ig tervezzük. A kivitelezések esetleges pár napos csúszása esetén előfordulhat, hogy adott épületnél a határidő nem tartható. Annak érdekében, hogy ez egyetlen lakóközösség esetében se jelentsen problémát, a pályázat benyújtásakor a közös képviselő nyilatkozhat arról, hogy a társasház vagy lakásszövetkezet fel tudja-e vállalni az ezzel járó kellemetlenségeket. Ahol erre vonatkozóan hajlandóság van, azokat az épületeket kivitelezési kapacitás megléte esetén, még az idei évre igyekszünk a korszerűsítésbe bevonni.

Hogyan célszerű használni a korszerűsített fűtési rendszert?

A korszerűsítés során a fűtőtesteket ellátjuk termosztatikus radiátorszeleppel és érzékelő fejjel. Ezzel a tulajdonosnak lehetőséget biztosítunk a helyiség hőmérsékletének igény szerinti beállítására.

Az érzékelő fejen számértékek mutatják a fokozatokat, melyekhez közelítő hőmérsékletértékek illetve hőmérsékleti tartományok tartoznak. Egyes érzékelőfej típusok teljes zárást is lehetővé tesznek (0 állás), ilyen állásban a radiátor nem fűt. A helyiség belső hőmérsékletének értékét minden helyiségben, egymástól függetlenül szabályozhatja (természetesen ehhez a helyiségeket egymástól az ajtó csukásával el kell határolni). A szokásos beállítási hőmérsékletek és állások az alábbiak:

BEÁLLÍTÁSI FOKOZAT HŐMÉRSÉKLET
TARTOMÁNY °C
MIKOR AJÁNLOTT ALKALMAZNI?
0 zárt állapot, a radiátor nem fűt
* 8-10 fagymentes állapot
1 12-14 temperáló fűtésre, ha hosszabb ideig nem tartózkodik otthon
2 16-18 WC és konyha helyiségben, illetve napközbeni leszabályozásra, ha az egész család nem tartózkodik otthon
3 20-22 otthon tartózkodáskor a szobákban
4 23-24 fürdőszobákban, esetleg gyerekszobákban
5 25-28 teljesen nyitott szelepállapot, csak akkor alkalmazza, ha helyisége egyébként alulfűtött lenne

Természetesen a táblázatban szereplő értékek és javaslatok csak tájékoztató jellegűek. Minden felhasználónak ki kell tapasztalnia, hogy komfortérzete, beépített radiátor teljesítménye vagy az épület épületfizikai adottságai milyen beállítást tesznek szükségessé.

FONTOS TÁJÉKOZTATÁS: A termosztatikus szelepek a fűtési idény végén teljesen nyitott állapotba (ez általában az 5-ös állás) kell állítani, hogy a nyári üzemszünet alatt a szeleptányér letapadása ne történhessen meg!

A termosztatikus szelepeket a fűtési idény indulásakor, az épület feltöltése, utántöltése után még egy-két hétig teljesen nyitott (5-ös állás) állapotban kell hagyni, hogy az épület fűtési rendszere megfelelően ki tudjon légtelenedni!

Okozhat-e penészesedést a túlzott leszabályozás?

Ha lakásának használata, és az Ön otthon-tartózkodási szokásai ugyanolyanok, mint a fűtéskorszerűsítés előtt (sokat főz, nagy mennyiségű ruhát szárít, sokan lakják a lakást, ritkán szellőztetnek), akkor a helyiség hőmérsékletének a beállításakor körültekintően kell eljárnia.

A lényegesen alacsonyabb helyiség hőmérséklet, de ugyanolyan páraterhelés mellett ugyanis a falszerkezet belső falán, vagy a falszerkezet belsejében megindulhat a nedvességtartalom kiválása, a felületi vagy kapilláris kondenzáció.

A felületi kondenzáció eredménye pedig a gyorsan láthatóvá váló penészesedés. A falszerkezeten belül kialakuló kondenzáció ugyan nem látható, de az épületszerkezet súlyos károsodásához vezet.

Szabályozott fűtési rendszerrel rendelkező épületek lakásaiban ajánlott a napi legalább egyszeri, intenzív, 10-15 perces átszellőztetés!

 

Ha Önnek olyan kérdése van, melyre a tájékoztatónkban vagy fentiekben nem kapott választ, érdeklődjön Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft-nél.

Elérhetőségek:

Telefonszám/fax: 34/785-580

e-mail cím: gfsz@gfsz.hu

honlap címe: www.gfsz.hu

Cím: Tatabánya, Szent Borbála út 1.